A nehéz döntésekről

My-Guilt-and-Its-Impact-on-Caregiving

Gondolj egy nehéz döntésre, amit a közeljövőben kell meghoznod! Például, hogy milyen pályát válassz, hogy bankár legyél, vagy grafikus, vagy, hogy vidéken élj, vagy nagyvárosban. Az is lehet, hogy két személy közt kell döntened, hogy kivel kezdj párkapcsolatot.

Mitől nehezek a nehéz döntések?
Amikor nehéz döntésekről beszélünk, valószínűleg valami nagy és jelentőségteljes jut eszedbe. Olyasvalami, ami meghatározza az életedet. A nehéz döntések előtt általában kezünket tördelve vergődünk, szenvedünk. De én azt hiszem, hogy félreértjük a nehéz döntéseket, és azok szerepét. Ha megértjük nehéz döntések természetét, a szenvedés forrása helyett erőforrássá változnak.

Ami nehézzé tesz egy döntést, az az, ahogyan az alternatívák egymáshoz viszonyulnak. Egy könnyű döntésnél az egyik alternatíva minden szempontból jobb, mint a másik. Egy nehéz döntésnél esetén az egyik lehetőség jobb bizonyos szempontból, a másik lehetőség jobb egy más szempontból. Így egyik alternatíva sem jobb a másiknál összességében. Maradj a bevált állásodnál a nagyvárosban, vagy elköltözz vidékre, szebb környezetbe, ahogy mindig is akartad, egy bizonytalanabb, alacsonyabb jövedelmű munkát végezni? Ez egy nehéz döntés, mert maradni jobb bizonyos szempontból ugyanakkor elköltözni is jobb más szempontból, és egyik lehetőség sem jobb a másiknál összességében.

A nehéz döntés és fontos döntés nem ugyanaz
A döntés nehézsége nem abban áll, hogy nagy a jelentősége. Lehet például nehéz döntés, hogy mit egyek reggelire. Tükörtojást paradicsommal és mozzarellával, vagy egy csokis fánkot porcukorral? Ha nekem az íz világ és az egészség egyaránt számít, ez máris lehet egy nehéz döntés! A tojás egészségesebb, a fánk finomabb és egyik sem jobb a másiknál minden szempontból.

A biztonság csábítása
Amikor egyetemre jelentkeztem, sokáig nem tudtam eldönteni, hogy gazdasági szakra, vagy filozófiára jelentkezzem. Az üzleti életben jól lehet keresni, a filozófia pedig izgalmas. Írtam egy listát, felsorakoztattam a pro és kontra érveket. Közben arra gondoltam, bárcsak küldene valaki egy misztikus DVD-t, amit a lejátszóba betéve megnézhetem, milyen lenne az életem 15 év múlva az egyik és másik pályán… Akkor összehasonlítanám őket, látnám, hogy az egyik jobb, mint a másik és döntés máris könnyű lenne. De a DVD nem érkezett meg, én pedig úgy cselekedtem, ahogy a legtöbben teszik nehéz döntések esetén: a biztonságosat választottam. Attól való félelmemben, hogy munkanélküli filozófus leszek elvégeztem a Közgázt, hogy később belássam, nem passzol hozzám.

A jó választás illúziója
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy van egy lehetőség, ami valóban jobb, mint a másik, csak épp nem tudjuk, hogy melyik az, el van rejtve. Valahogy ki kellene találni, vagy ki kéne számolni, kiolvasni madarak reptéből, vagy az égi jelekből. Ez hatalmas feszültséget okoz, hiszen ha nem találom meg a jó választást, akkor tévedtem és be kell érnem a rosszabbal. Valójában a döntés nem azért nehéz, mert nincs elég információnk, pusztán azért nehéz, mert nincs jó választás, hiszen az lehetőségek egyenértékűek.

Gondolhatunk úgy is ezekre a helyzetekre, hogy a két lehetőség két különböző eszmét, két különböző értéket képvisel, és ezek közt kell választanunk. Az egyik állás magasabb megbecsültséggel, míg a másik több szabadsággal jár. Ilyenkor, bár nagyon is sokat számít, hogy melyiket választjuk, egyik lehetőség sem jobb, mint a másik. Az választási lehetőségek hasonlóan fontos értékeket képviselnek. Kinek ne lenne fontos a szabadság, vagy megbecsültség? Egyikről sem mondunk le szívesen! Amikor egy nehéz döntéssel találkozunk, valami újat tudunk meg önmagunkról.

A szabadságról
Most képzeljünk el egy világot, ahol minden döntés, amit életed során meg kell hoznod, könnyű döntés! Mindig van egyértelműen legjobb alternatíva. Nincs tépelődés, nincs több tanácstalanság. Jól hangzik? Valójában ebben a világban nincs szabadság. Itt minden előre meghatározott. Ha van legjobb alternatíva, természetesen azt választjuk. Egy ilyen világban egyértelműen el lehet dönteni, hogy barna, vagy fekete zoknit kell felvenni, hogy tojást, vagy fánkot együnk reggelire, vagy, hogy kivel kell házasságot kötni. Minden döntést előre lehet tudni. Ebben a világban meg van írva, hogy melyik házban kell laknom, hiszen az egyik sokkal jobb, mint minden más és az is egyértelmű, hogy milyen munkát kell végeznem.

Ezzel szemben a mi világunkban rendre találkozunk nehéz döntésekkel. Ilyenkor kénytelenek vagyunk kitalálni, hogy melyik értéket választjuk a másikkal szemben, hogy miért ezt a lányt veszem el és nem a másikat. Ezen döntések által alkotjuk meg magunkat. A döntéseinken keresztül válunk önmagunkká, valamilyenné, azzá a személlyé, aki például a fánkot választja a tojással szemben, vagy a vidéki életet a városival szemben, a szabadságot a megbecsültséggel szemben. Vidékre költözni a nagyvárosból egy nehéz döntés esetében lehet racionális választás, de nincs előre belekódolva a helyzetbe, nem határozzák meg a külső körülmények egyértelműen. Az ilyen döntések tudatos kezelésével válunk a saját életünk irányítójává. Azok az emberek, akik megpróbálják megúszni a nehéz döntéseket, sodródnak. Aki sodródik, az hagyja, hogy a külvilág írja az életének történetét, a kisebb ellenállás irányába megy és mindig a biztonságost választja.

Szóval, amikor nehéz döntéshez érkezünk az életünkben, nem érdemes azon erőlködni, hogy megtaláljuk a legjobb lehetőséget. Egyszerűen nincs legjobb választás. Ahelyett, hogy érveket keresnénk az egyes alternatívák mellett, inkább nézzünk befelé és keressünk érveket idebent. Kivé válok én, ha ezt választom? Melyik választás az, aminek az egész személyemmel mögé tudok állni? A nehéz döntések által erőt kapunk, hogy megalkossuk önmagunkat.

Imre Gábor

Jelen írás Ruth Chang: How to make hard choices c. TED előadása alapján készült.

Vissza az Írások fülre.

Hozzászólások: